A végtelenbe és tovább!

Sydney – Christchurch mizeria

Na, tehat ott hagytam abba a tortenetet, hogy miutan kutyafuttaban leegyeztettuk a dolgokat a kolcsonzo-turaszervezo ceggel, tovabbi 150 dollar elleneben sikerult egy Sydney-Christchurch repulojegyet, illetve egy ejszakara szallodai szobat foglalni. Nem a legjobb ar, de ha valaki egy kicsit is elorelato, ennel kevesebbol is meguszhatja, igy minden Ausztralia ezen felen elonek ajanlom valamelyik kisebb uj-zelandi varost. Csak ne Aucklandbe menjetek, konyorgom!

Volt meg egy het hatra az indulasig, nagyon nem akadt sok dolgom. Delben eljartunk a ceges haverokkal kajalni, delutan meg leginkabb a parton kempeltem jobb hijan. Beszereztem meg egy utikonyvet is az "Insight Guides” sorozatbol, leginkabb csak sajat magam megnyugtatasara, hisz a tura csomag resze volt egy eleg terjedelmes leiras is, megtamogatva Google Maps terkepekkel. Sajnos autos atlaszt nem sikerult Sydneyben beszereztem, de gondoltam annyi baj legyen, majd veszek a repuloteren vagy valamelyik benzinkuton. Uj-Zeland ugyis kis orszag, ha atlatom a varosok egymashoz kepesti helyzetet, nagyon el sem lehet tevedni.

A leamortizalodott Shoei TZ-R sisak (ami egyebkent szinten a szerelonel maradt, mert arra is vonatkozott a biztositas) helyett is vettem egy masikat, egy turaenduros jellegu, szinten Shoei Hornetet. Probalgattam az Araikat is, de ugy latszik, az en fejformamra a Shoei sisakok valahogy jobban passzolnak.

A turara felkeszules masik jellegzetes lepese a csomaglistak irkalasa, pakolgatas, probalgatas. Na, ez nalam teljesen elmaradt. Egyreszt pontosan tudtam, hogy milyen szallasra szamithatok, ami mar onmagaban is erosen lecsokenti a szuksegleteket (pl. elmarad a sator-halozsak-matrac-kisparna cugolese), illetve azt is tudtam, hogy a motor harom darab kemeny dobozzal felszerelve erkezik. Igy aztan adodott az otlet, hogy az RT-bol megmaradt, oldalbodozba valo taskat toltom meg a ruhakkal, es a felso dobozba kerul a kis hatizsak, benne iratokkal, fenykezogeppel. Korulbelul 10 perc pakolas utan ossze is allt az egesz, amiben persze az is kozrejatszott, hogy az elozo turarol epp, hogy kicsomagoltam, es kimostam a cuccokat. A ket csomagot bevagtam a narancssarga, SealLine vizallo taskaba, mondvan, ha megsincs doboz, azzal is elvagyok ket hetig.

Vegre eljott a nagy nap, aprilis 15.-e, szerda, es reggel  fel nyolckor mar a repuloteren tobzodtam. Azt meg a pakolas soran el kell mondani, hogy az rendben van, hogy a motorra kerulo cuccokat belesuritettem egy 80 literes zsakba, de hova a fenebe tegyem az eleg massziv meretu komplett tura ruhat, illetve a bukosisakot. Vegul ugy dontottem, hogy a kabatba belehajtogatom a beleseket, meg a nadragot, alul-felul megkotve, a sisakot pedig a gyari, puha zacskojaban a vallamra vetem. Gondoltam en. Viszont a rend szasszmu ore mar a becsekkolas fele kigyozo, ures labirintuson athaladva kiszurt, es sietve megjegyezte, hogy tudomasom van-e arrol, hogy a bukosisak fegyvernek minosul, ezert nem vihetem fel a repulore kezipoggyaszkent. Kozben oda is sodrodtunk a pulthoz, es a tovabbi problemakat megelozendo, a legitarsasag alkalmazottja felajanlotta, hogy becsomagolja, es a torekeny targyak koze adja fel a sisakot, amit ezuton is koszonok neki. A motoros ruha nalam maradt, kezi poggyaszkent sikerult felcsempeszni a repulore, a biztonsagi szolgalat “maga tuzolto?” kerdese ellenere :)

A Tasman-tenger folotti repules szinte teljesen esemenytelen volt, leszamitva azt a kisebb adrenalin froccsot, amit a Tasman Gleccser megpillantasa jelentett. Nem is lehet szavakkal leirni Uj-Zeland legnagyobb jegfolyamat, hihetetlen latvanyt nyujt a levegobol. Mazli, hogy kesobb meg szerencsem volt egyik ocsikejehez, igy talan valamit megis vissza lehet belole adni.

Leszallas elott kitoltettek a szokasos kis papirt, amin toredelmesen bevallottam, hogy igen, tartozkodtam erdoben az elmult par hetben, akar meg foldes is lehet a bakancsom. Aztan errol eszembe jutott, mit is olvastam Pappito blogjan akkoriban a valsag miatt felfuggesztett bevandorlasi folyamatokkal kapcsolatban, es egy kicsit aggodtam, vajon problema nelkul megkapom-e a belepes elott folyositando turistavizumom. Hisz epp magyarokkal volt ezzel kapcsolatban is pelda, es olyanokat is lehetett hallani, hogy turistavizummal egyaltalan nem is engednek mar be minket.

Na, hat nem tudom, hogy a foldes bakancs igerete, a fegyvernek latszo sisak vagy siman az, hogy magyar vagyok, de ugy latszik, komoly nemzetbiztonsagi kockazatkent ertekeltek a belepesem, igy megprobaltak ujabb akadalyt gorditeni ele. A repulorol leszallva az elso ut nyilvan az utlevelkezeleshez vezet. Turelmesen kivarva a nagyjabol 20 fele osztott, nehany szaz fos tomeget, vegre en is sorrakerultem:

- Allampolgarsaga?
- Magyar.
- Indulasi orszag?
- Ausztralia.
- Beutazas celja?
- Turistakent jovok, egy motoros turan veszek reszt (mutatom neki a ruhat).
- Kerem, oldalt foglaljon helyet, kolleganom perceken belul erkezik.

Na, mondom fasza. Lehet, hogy be sem jutok az orszagba? Leultem egy (mint kesobb kiderult, amerikaban elo orosz) srac es baratnoje melle a szamarpadra, aztan az utlevelet gyurogetve szorgalmasan vartunk, hogy behivjanak az irodaba. Hat, nem hivtak. Helyette egy harmincikszes hatarorno ult le mellem, majd elkezdett keresztkerdeseket feltenni:

- Mi az utazas celja?
- Motoros turan veszek reszt. Nezze, itt a kabatom is, a sisak be lett csekkolva.
- Jo, jo. Mivel foglalkozik?
- Hat..oo..(na, ezt hogy magyarazod el?)…filmekhez keszitek vizualis effekteket, vizum szerint grafikus tervezo.
- Oh, ertem. Szoval a Wetahoz szeretne menni dolgozni?
- Nem, motoros turan veszek reszt.
- Ertem. Es honnan jott most?
- Sydney, Australia.
- Ott el jelenleg?
- Igen, lassan egy eve.
- Es ott is ezzel foglalkozik?
- Igen.
- Tudja mar, hogy hol alszik ma este? Es holnap merre indul?
- Persze, a Hotel So nevu helyen, nezze, itt az Expedias foglalas (mutatom neki a repulojegyet).
- Holnap pedig..nem tudom megjegyezni meg a maori neveket, de itt az utvonalterv is. Lake Tekapo.
- Rendben. Elkerhetnem az utlevelet? (elkezdi lapozgatni)
- Mi ez a betet az utlevelben?
- Kanadai munkavallalasi engedely?
- Elt Kanadaban is?
- Igen.
- Ott is ezzel foglalkozott?
- Igen.
- Koszonom, nincs tobb kerdesem. Most meg lefenymasolom az utlevelet, aztan a kolleganomtol megkapja a pecsetet a vizumhoz.
- Koszonom.
- Jo utat!

Ilyen egy beleptetesi procedura. A meregeto tomeg miatt kicsit megalazo, de szerencsere minden oldalrol vedve voltam, az osszes dokumentaciot fel tudtam mutatni, konzisztensen hazudtam, igy aztan nem volt mit tenni, tovabb hajtottak.

A hercehurca miatt fel oras kesessel erkeztem csak ki a varoba, de June, a motorkolcsonzos felesege turelmesen vart feltartott kis tablajaval. Gyorsan bepattantunk a regebbi M3-as BMW-be, es maris a varos szele fele vettuk az iranyt. Kisvartatva be is fordultunk egy fenyvesekkel ovezett bejarora, es ugy ketszaz meter utan megpillantottam a garazst. Erkezesunkre ket kutya, es a Pumukli cimu sorozatbol ismert asztalosmester is elokerult. Nem viccelek, tenyleg ugy nezett ki a faszi egy az egyben.

Sajnos a garazsrol nem keszitettem felvetelt, pedig volt ott par igen erdekes dolog. Termeszetesen, megszallott szerelokent a gyujtemeny korulbelul tiz szazaleka csak, ami tenylegesen kolcsonzesre kerul, a tobbi regi, mar felujitott vagy epp szetszedett allapotban allo, mindenfele kategorias motor a mopedtol a 60-as evekbeli gyorsasagi versenymotorig. Mar ott el lehetett volna tolteni egy fel napot. Helyette sajnos gyors papirmunka utan June mar tovabb is invitalt. Lera a hotelnel, ne vesztegessuk tovabb ezt a szep delutant, hogy meg korbenezhessek a varosban, aztan reggel 9-kor jovunk vissza ide, es indulhatok is a turara.

Ja, igen. A motor. Ugye, ahogy korabban mar irtam, eredetileg egy XT660R-t szerettem volna. Olcso is, meg ki akartam probalni. Sajnos ez nem allt rendelkezesre, mert a tobbi motorhoz, pl. az 1200-as GS-ekhez hasonloan mar ki lettek vonva a forgalombol. Ott ugyanis szokas telire kivonni, es tavasszal ujra forgalomba helyezni oket. Viszont helyette igertek egy BMW F650GS-t, ami 78 centis ulesmagassagaval boven jonak is tunt nekem. Valahol, valaki, valamit elnezhetett viszont, mert az elem tolt motor nem egy GS, hanem a Dakar verzio volt, horihirgas 76 centis ulesmagassagaval. Na, mondom ebbol meg gondok lehetnek. Rajta volt a harom doboz, jo karban levonek tunt, minden stimmelt, csak a tipus nem. De azert nem szoltam, mondom ugysem nagyon van mas valasztas, meg szeretem a kihivasokat :)

“Azert remalmaim nem lesznek este” – gondoltam. A hotel fele utkozben meg kiszurtuk az elottem levo, akkor meg a szezon utolso vendegenek gondolt, huszoneves angol uriembert szinten egy Dakar nyergeben. June meg jokedvuem meg is jegyezte, hogy remeli, hogy en celszerubben csomagoltam, mert a srac 16 valtas vasalt inggel, vallfaval erkezett, es sopankodot, hogy hova fogja mindezt elhelyezni a motoron. Allitolag ez az altalanos: megerkezik az ugyfel, a fel udvarra kiteritik a cuccaikat, aztan nagy nehezen, pajszerral feszigetik be a dobozba. “Na, majd holnap meglatod” – gondoltam magamban.

Hotel So

Ugy is mondhatnam, hogy Apple Hotel. Annyi kulonbseggel, hogy itt nem csak a kulcsiny, de a belseje is mukodik :) Eletem soran jopar honapot (hat, most igy hirtelen osszeszamolva olyan 3-4 honap jott ki) eltoltottem mar hotelekben, B&B-kben, de ilyet meg nem lattam. Nehez is elmagyarazni, miert fogott el az az erzes, mintha egy Urgammak diszletbe epitettek volna a recepciot. Minden elektronikusan mukodik, ha mar Apple hotel, akkor termeszetesen Maceket hasznalva, a varoban is kirakva a gepek. A szobaba belepve csak tovabb erosodik ez az erzes: az egy mellett szemelyes komputer osszetettsegu kontrol-center, amivel a vilagitas szinhomersekletetol a homersekleten at, az mp3 lejatszason tul meg a reggeli ebresztot is megkoreografalhatjuk. A koreografalast ugy kell erteni, hogy a center kiszamolja az alvas ciklusokat, es be lehet allitani, hogy milyen gradienssel emelkedo, nappali vagy melegebb fenyt, milyen hangerovel jatszodo zenet szeretnenk. Azert bevallom, hogy bar nezegettem par percig, en nem jottem ra, hogy ez miert jo. Ettol meg lenyugozott, hogy hova fejlodik foloslegesen a technika :)

Egyebkent nagyon trendi hotelrol van szo, az ismertetok minden masodik oldalan sulykoljak a kornyezettudatos viselkedest, aminek azert nyilvan nemi gazdasagi vonzata is van: peldaul nem mosnak a vendegre, csak ha kifejezetten keri. Termeszetesen juttatas elleneben :)

Vegulis veletlenszeruen valasztottam ki a szallodat az Expedian, de nem csalodtam benne. De nem is ezert jottem, ugyhogy menjunk egy kis varosnezesre.

Christchurch

Christchurch Uj-Zeland deli szigetenek legnagyobb, az eszaki sziget nagyvarosaihoz kepest sem elhanyagolhato meretu varosa. Az angol gyarmatositas egyik gocpontja volt, egyreszt a deli sziget keleti, mezogazdasagra alkalmasabb, lankas oldalan fekszik, masreszt hajozasi szempontbol is alkalmas volt. Mig a delebbre fekvo Invercargill vagy Dunedin inkabb skot es ir befolyas alatt alltak, Christchurch mindig is buszke volt angolos izlesere. A felepitesen is meglatszik ez, a korabeli varos kozpontjat jelento Cathedral Squaren allo “Christ Church”, a mellette elterulo, belvaroshoz kepest hatalmas parkok is ezt tukrozik.

A sotetedesig volt meg harom-negy oram, hogy az engem Anglia helyett inkabb Edinburghra emlekezteto, az osz szinteiben pompazo varosban fajosra jarjam a labaim. Erdekes, hogy a viszonylag huvos, 8-10 fokos homerseklet miatt a tobbseg hosszu nadragban, kabatban jarkalt, de a kemeny kotesu kiwi gyerekek meg papucsban, rovidgatyaban lofraltak, es itt is hodit a skot noi divat: felul sapka, sal, kiskabat, alul rovid szoknya, es kinai papucs kombinacio. Nekem kimondottan tetszett a sydney-i orokzold utan egy kicsit valtozatosabb, szinesebb evszak, de valahogy nem tudtam megallni, hogy ne Skociara asszocialjak allandoan. Valoszinu, hogy ezt a hatast a kisebb varoshoz meglepo mertekben kevert osszetetelu lakossag, a kozeli ocean illata, es a varos hattereul szolgalo hegyek is csak erositik. A varosban boklaszva valahol olvastam is, hogy Kis-Ausztraliakent szokas emlegetni. Lehet, hogy mas evszakban lehet ebben valami, de engem ott, akkor minden masra emlekeztetett.

A kisvarosi jelleg mellett azert az arnyoldalrol is nehany szot: a kocsiban mar June is figyelmeztetett, de utana a hotelben is szoltak, hogy a kornyek ejszaka nem kimondottan biztonsagos. Nyilvan egy ejszaka alatt nem vonhato le komolyabb tanulsag, de en a figyelmeztetesekre fittyet hanyva, jocskan a sotetedes utan is kimereszkedtem, es egy teljesen viccesre ivott (oly modon, amire csak a kozepkoru azsiai ferfiak kepesek) japan csoporton kivul mas emlitesre meltoval nem talalkoztam.

Este meg olvasgattam egy kicsit az utikonyvet, masnapi program utan kutatva. Christchurch, Tasmania, es a del-amerikai Ushaia mellett mindig is jelentos szerepet toltott be a Deli Sarkkor felderiteseben. Innen indult tobb fontos expedicio, es manapsag is innen szallitjak utasaikat az erre szakosodott turista hajok, a Macquarie-szigetek es manapsag mar Antarctica teruletere is. Ennek allit emleket az International Antarctic Centre, amit masnapra ki is tuztem programkent.

Kicsit meg bevizsgaltam a kiwi TV csatornak felhozatalat, majd a kozponti szamitogep altato programjat kiprobalva alomra szenderultem az urhajo kabinjaban.

A nap kepei

One Response to “New Zealand – Day 1 – Christchurch”