Ausztral Expressz

Szerintem ez sokaknak ismeros lehet a mi korosztalyunkbol... Az epizod tovabbi reszei a szelso nyilakkal erhetoek el.

TASMANIA – 15.nap – Jákob lajtorjája

Egy igazi csodara bukkantam ma, teljesen varatlanul, a korulmenyek altalam kontrollalhatatlan egybeesesenek kovetkezteben. Az ilyen felfedezesek adjak egy ilyen tura savat-borsat, melyitik az emlekeket, bovitik a horizontot. Ahogy mar korabban irtam, a szelsosegek turaja ez szallasok tekinteteben is: egyik oldalon a vadkemping, a masik veglet meg (ha Melbourne-t nem szamitom) a mai lakosztaly Little Swanportban. Amikor ezeket a sorokat irom a naploba, epp feltett labbal ulok a teraszon, a Nap epp keszul lebukni a dombok mogott, de lilas fenye meg sejtelmesre festi az elottem elterulo lapvilag rezzenestelen viztukret. Kicsit arrebb par vizimadar keszulodik a lefekveshez eleg zajosan, majd - ahogy az egyre gyerulo feny feketere festi a fak torzset - lassan elcsendesedik minden. Nyar kozepe ellenere kicsit huvos az ido, de egy kicsit uldogelek meg a teraszon. Visszagondolok a mai napra, es megallapitom: talan a tura csucspontja lehetett. Ha mindez egy film lenne, igy a 16. napon pont megfelelo helyen lenne strukturaban. Pedig nem sokon mulott, egy egyszeru kis foldut vonzott be a viszonylag rendezettnek tuno telekre. Tipikus "bush" birtokot kell elkepzelni, magas, feher torzsu fak, feher talaj, minimalis aljnovenyzettel. Elotte kis zold tabla hirdeti: Breamstone Retreat. A nehany kilometeres bekotout utan kiszelesedik az irtas, es a frissen rendezett teruleten harom-negy fa kabint pillantok meg, mellettuk az elmaradhatatlan hengeres viztartallyal. Na, ez meg akarmi is lehet...allapitom meg, kicsit mar aggodva az esti szallas miatt. Mar vagy 50-60km-en at keresgeltem, elobb Swanportban probaltam meg harom helyet is, egyiken sem volt mar hely a nyari csucsban. Aztan, mikor a harmadikon a recepcios oregasszony ...

TASMANIA – 14.nap – Eszaki part

2011, Boldog Uj Evet! Kora hajnalban, ahogy fuldugoval a fulemben, nem tul melyen aludva gurultam az agy egyik szeletol a masikig a nem tul viharos, de azert megiscsak a deli felteke egyik haborgasrol ismert tengerszakaszan, toma dorrenesre lettem figyelmes, es a vizonylag kemeny agyon fekve ereztem, ahogy gyengen, de azert erezhetoen megrazkodik a tobbszintes hajotest. Kicsit fuleltem, de aztan nem tortent semmi, es lassan megint elnyomott a buzgosag. Fogalmam sem volt, mi tortenhetett, amig hetekkel kesobb utana nem olvastam. Nem alvo balnara futott a hajo, nem kaptunk leket, megis mi tortenhetett? Mint kiderult, a szembejovo komp tolohullama a ludas :) Fel 6 korul aztan mar ereztem, hogy lassan erdemes keszulodni, kikaszalodtam az agybol, alkalmi szobatarsam is mintha ebredezett volna, ugyhogy a helyzeti elonyt kihasznalva gyorsan beugrottam a kicsit urhajoskabin jellegu furdoszobaba egy zuhany erejeig. Ram is fert, eleg komas voltam meg, par ora nem tul mely alvas utan. Magamhoz vettem a minimalis csomagot, amit magammal hoztam (hatizsak az ertekekkel, meg a tisztalkodokeszlet), es felmentem a fedelzetre. Eddigre mar olyan negyed 7 korul lehetett, es ahogy kimentem a fedelzetre, lattam, hogy mar Devonporthoz kozel, a folyo torkolataban haladunk. Tasmania legjelentosebb eszaki parti varosa folott epp akkor jott fel a Nap: Visszamentem meg az etkezobe valami reggeli utan kutatva, hogy leszallas utan mar ezzel ne menjen el az ido, de sajnos tul keson keltem fel, mar bezartak. Par perc mulva ki is kotottunk, aztan a rutintalan tobbseg, velem egyutt elkezdett letodulni a jarmuveket orzo szintekre. Persze itt az ajtok meg zarva voltak, ugyhogy kisebb ...

[SITE] planning.andras-ikladi.com

Elkezdem lassan tevezgetni a Silk Road tura utvonalat/egyeb dolgait, es mivel a Wordpress eleg nehezkesse teszi a dinamikusan valtozo oldalak kezeleset (a Google Sites pedig egyszeruve), ezert letrehoztam a planning.andras-ikladi.com oldalt. Egyelore nincs meg rajta semmi, es egy darabig nem is lesz. Ugy tervezem, hogy a gyorsan valtozo dolgok (teendok, utvonalterv, budget) oda kerulnek, az olvasmanyosabb, hoszabb leirasok (peldaul altalaban a szukseges papirmunkakrol) pedig ide, a fo oldalra. Meg azt nem dontottem el, hogy a planning...com milyen nyelven legyen, mert annyira sok szoveg nem lesz, hogy erthetetlennr valjon, de lehet, hogy hasznosabb angolul (HUBB-on is konnyebb igy bizonyos kerdesekben segitseget kerni, esetleg ha valaki csatlakozni szeretne, a konkretabb dokumentacio segitseg lehet). Egyelore meg inkabb csak olvasgatok a temaban, semmi konkret, csak a mar meglevo ismeretek kibovitese. Ha lesz valami, szolok. Tovabba egybeolvasztottam a Terra Ochra es a Silk Road temakat, mind a menuben, mind a kategoriak kozott. Ez most kicsit felrevezeto, de nem volt jobb otletem. Hat, ennyi most.

Legend of Guardians poszterek

Kijottek ma az uj poszterek 9 kulonbozo Guardians karakterrel...termeszetesen a rosszfiuk viszik a primet. "The poster for Zack Snyder’s animated film Legend of the Guardians: The Owls of Ga’Hoole is now online. Legend of the Guardians is based on the first three books of Kathryn Lasky’s series, Guardians of Ga’Hoole. It follows Soren, a young owl enthralled by his father’s epic stories of the Guardians of Ga’Hoole, a band of warriors who had fought a great battle to save all of owlkind from the evil Pure Ones. When Soren and his owlet siblings fall out of their treetop nest, it’s up to him to make a daring escape with the other brave young owls. Together they soar across the sea and through the mist to find the Great Tree, home of the legendary Guardians of Ga’Hoole, who are Soren’s only hope of defeating the Pure Ones and saving the owl kingdoms. The film features the voice talent of Sam Neill, Geoffrey Rush, Hugo Weaving, David Wenham, Emily Barclay, Abbie Cornish, Emilie de Ravin, Ryan Kwanten, Jay Laga’aia, Miriam Margolyes, Helen Mirren, Deborra-Lee Furness and Jim Sturgess." En meg leadtam a polo rendelest egy fekete alapon harcolo bagolyparra.

TASMANIA – 11-13.nap – Melbourne

Igy aztan, a legvonalbeli 1100km haromszorosa utan, spiral alakban megerkeztem Melbourne kulvarosaba. Krisz kicsit batortalanul nyitott ajtot, nem tudom, vegulis megismert-e korabbi Karman kolis talalkozasok alapjan (gyanitom, annyira nem :). Eddigre mar kezdett elegge melegedni az ido (ami utana a harmadik nap vegere szinte az elviselhetetlensegig fokozodott), ugyhogy jol esett kicsit leulni a kellemesen huvos lakasban. Kicsit furcsa is volt az elozo 10 nap utan patyolattiszta, gyonyoruen, otletesen berendezett hazban vendegeskedni. Kis piheno utan leugrottunk a partra, de a furdeshez az eros szel miatt annyira nem tamadt kedvunk. Mutattak viszont par jopofa kishazat, amik allitolag hihetetlen magas arakon cserelnek gazdat, es a terulet eredetiseget megorizendo csak az eloirt szinsemara festheto: Vendeglatoim (sejtettetek, hogy nem usszatok meg? :D): Estere mar csak egy BBQ maradt, kozben Tekivel meg elugrottunk gazpalackert, de aztan minden jora fordult, teletomott hassal mehettunk aludni. Masnap kezdodott az igazi varosnezes. Flinders Street station - ide erkezett be a vonatom. Eleg impozans darab, belul talan Nyugati meretu palyaudvarral: Alapvetoen a belvarost korbejaro, egyebkent ingyenesen hasznalhato villamosjarat (City Loop) adta a nap gerincet, megallotol megalloig jartam korbe a varost, aztan nehany kicsit hosszabb gyaloguttal keresztbe is. Eloszor korbementem, egeszen a dokkkig (ami egyebkent kezd atalakulni a Sydney Harbourhoz vagy a torontoi "waterfronthoz" hasonloan...nehany kondo jellegu, trendi epulet, par szorakozohely is felutotte mar a fejet): Aztan visszafele dolgozva jarkaltam ossze-vissza a varosban. Konyvtar: Koppenhaga? Hat, nem annyira: Aztan vegul visszaerkeztem a Flinders Street melle, ahol nem hagyhattam ki az ACMI (Australian Centre For The Moving Image - Ausztral Mozgokep Kozpont?) kiallitasat: Dennis Hopper & The new Hollywood. Hopper tobb ...

TASMANIA – 10.nap – Kiszaradt sostavak

Mai nappal, 3470km (ebbol kb. 1500km foldut) utan elerem Melbournet. Tulajdonkeppen ez volt a mai nap celja, ugy is mondhatnam, hogy a Great Ocean Road utan egy egyszeru transzport szakasz. Telefonon beszeltunk ugyanis melbourne-i hazigazdaimmal, Krisszel es Tekivel, akik nagylelkuen korabban felajanlottak, hogy a szilveszter ejszakara terevezett Melbourne-Devonport (Tasmania) kompozas elott par napot naluk tolthetek. Koszonom a lehetoseget, nagyon elveztem a tarsasagot is, meg a varost is! Ez volt tehat a terv, utvonallal sem nagyon keszultem. Eloszor Timboon kornyekerol kellett kikeveredni, aztan az elso nagyobb varos a talan 30ezres Ballarat lett volna, majd Melbourne vonzaskorzetetol autopalya. Timboon mellett a tegnapi, enyhen hullamzo, legelokkel tarkitott taj a jellemzo, hangulatos kis tanyakkal, kanyargos bekotoutakkal. Mondanom sem kell, hogy sokaig nem tartottam az iranyt, le-letertem itt ott nezelodni, legtobbszor enyhen lapos horpaszu tehenek erdeklodesenek kozepette. Aztan a terkepen feltunt valami Lake Corangamite nevu to, amirol igazabol sokat nem tudtam, de a semminel az is jobb, ugyhogy arra vettem az iranyt. Utolag derult ki, hogy a Colac mellett elhelyezkedo, idoszakosan kiszarado sosto Victoria allam legnagyobb termeszetes tava. Tovabbi rekordokat is magaenak tudhat: 250km2 teruletevel az ilyesmiben bovelkedo Ausztralia legnagyobb allandoan sos vizu tava (az olyan alakulatok, mint pl. a Gregory vagy az Eyre tavak a sivatagi viz erkeztevel felfrissulnek, edesvizze alakulnak). Sajnos ekkor meg nem tudtam, hogy kulonleges elovilagot is magaenak tudhat, olyan fajok elnek ebben a kietlen kornyezetben, amit mashol nem nagyon talalni. Nem veletlen, hogy az oslakosok kulturajaban is kiemelt szerepet jatszott nehany szigete. Sajnos, mert Wool Wool mellett talaltam egy hasznalatban levo lejarot. Felcsillant ...

TASMANIA – 9.nap – Great Ocean Road

A main nap foszerepet egyertelmuen a vilaghiru Great Ocean Road vitte el. Bar eleinte kicsit csalodast okozott, a nap vegere azert megtalaltam a nekem tetszo szoget. Most, olyan delutan 4 ora fele epp a Tizenket Apostol tetejen uldogelek, folottem egy helikopterrel koroztetik a turistakat, labam alatt egyenesen szakad le a jo 50 meteres, meszkobol retegzodott fal. Magam vagyok itt, mint a kisujjam, megis a legjobb kilatast elvezhetem, tomeg nelkul. Tolem ugy bo egy kilometerre latom, ahogy turistak szazai, talan ezrei nyuzsognek a Razorback melletti kilatonal, egymas labat tapossak egy-egy tucat fenykepert, hogy aztan legkondicionalt autokba, buszokba ugorva szaguldjanak tovabbi klikkelnivalok fele. Szeretem megtalalni egy-egy hely kevesbe turistas szoget, lenyugodva elvezni a kilatast, kicsit megpihenni, elgondolkozni. Itt is csak nehany szaz meter foldut valasztja el a latogatot ettol a lehetosegtol, de gondolom, ennyire kozel senki sem akar megint megallni, hisz mar ugyis kipipaltak a latnivalot a kepzeletbeli vagy valos listan. A Great Ocean Road Victoria azon termeszeti nevezetessege, amit egyszeruen nem lehet megkerulni. Ha a Nullarboron at erkezik a latogato Perth vagy Alice Springs felol, jellemzoen ezt az utat valasztja, ha Melbourneben berel autot, akkor is itt kot ki, ha pedig Uj-Del-Wales-et probalja megkerulni, akkor sincs elerhetetlen messzesegben ez a bo 200 kilometeres tengerparti ut. Torquaynal kezdodik, viszonylag lassan ivelgeto uttal, aztan Cape Otway fele kozeledve, a sziklafalakra felkapaszkodva egyre szukebb kanyarokkal talalkohatunk - meg a rossz oldalon szembejovo turistajarmuvekkel, hatalmas gurulo otthonokkal, japanokkal teli buszokkal. Az Otway-fok utan aztan megint kiszelesedik, es egy hosszabb egyenes utan megerkezunk a Tizenket Apostolhoz, amiert ...

TASMANIA – 8.nap – Phillip Island, MotoGP es a trendi obolvidek

A szelsosegek turaja: a kihalt hegyi utaktol, a vadkempingtol a boxing day tumultusan at a Melbournetol delre elterulo Port Phillip Bay nyugati karmanak hegyet elfoglalo Queenscliff fenyuzeseig szeles a spektrum. Anyagiakban is hasonlo a szoras, hisz volt olyan nap, amikor $10 alatt koltottem, es ma majd $170-re rugott a merleg: 2 tank benzin $30, szallas $75, komp $35, vacsora $30. A foutcara nezo Queenscliff Inn teraszan irogatom a naplot, kozben lent meg kavarog a tomeg, de lassan mindenki vacsorazni indul vagy megkeresi a szallashelyet. Nagyon hangulatos kis tengerparti varos, egy-ket napot biztos el lehet itt a kornyeken tolteni, ha massal nem, az elmult par naphoz kepest fenyuzo ettermek, fagyizok kertjeben uldogelve. Ha mar erre jar az ember, ajanlom a Queenscliff Inn-t, nagyon tetszett a kicsit regies berendezes a hatalmas fa aggyal, tomor fa szekrenyekkel, TV nelkul felszerelt szoba. Ja, es itt vegul kiderult, hogy a marha steaket is lehet jol elkesziteni, meg most is osszefut a szamban a nyal, ha visszagondolok ra. Raadasul erkeztemkor keszsegesen segiettek a motort is elhelyezni, hogy ne kelljen kozpredava tennem az utcan parkolva. A mai napra nem sok dolog lett betervezve, leginkabb a MotoGP versenyekrol elhiresult Phillip Island erdekelt, meg arra gondoltam, hogy biztos talalok par erdekes helyet, ahol fotozgathatok. A tavolsag sem volt nagy, nem siettem hat. Meg a szigetre ivelo hid elerese elott lementem a partra par foto erejeig: Neha egesz erdekes kepzodmenyeket talalni ilyen helyeken, peldaul ezek a reteges, borotvaeles sziklak: Par csokor gaz: Jo, menjunk tovabb...gyorsan elertem a szigetet, szerencsere semmi forgalom nem volt szinte, ...

Challenge?

Hat, ez eleg varatlanul ert. Delutan hivott telefonon Andy Van Kann, az Australasian Safarit koveto tura vezetoje. Olyan kerdeseket tett fel, hogy milyen motorral mennek, meg mennyi offroad tapasztalatom van. Mar itt kezdett gyanus lenni a helyzet, aztan vegul kiderult: mivel a gyengebbik ("Moto Tour" neven futo) turara beadott masik ket jelentkezest visszamondtak, igy egyedul maradtam. Opciok: - csatlakozom a "Moto Tour Challenge" komolyabb turahoz, ami inkabb a motorozasra, mint a versenyre koncentral, komolyabb offroad szakaszokkal - a megallok kozott kovetem a turat tamogato terepjarot konnyebb utakon, ha pihenni akarok - bivouactol bivuacig megyek magam aszfalton, ha nagyon pihenni akarok Vegulis abban maradtunk, hogy (mivel ok pontosan ismerik a terepet, az o ajanlasuk alapjan) egy-egy szakaszon vagy napon megprobalok veluk menni, aztan piheneskepp marad a terepjaros megoldas. Most hogy ez jo vagy rossz hir, azt nem tudom egyelore...majd meg addig eldontom.